"Nem számít milyen kevés pénzed vagy vagyonod van. Ha kutyád van,
gazdag vagy." (Luis Sabin)


2011. december 22., csütörtök

Kellemes Karácsonyt!

Nem tudom, az ünnepek alatt mennyire leszek internet közelben, úgyhogy most előre kívánok mindenkinek nagyon boldog ünnepeket az alábbi képekkel.




A második képen már nagyon elege van a fotózásból, a sapkát is levette. :-)

2011. december 20., kedd

Gréti

Múlt héten csütörtökön voltunk az utolsó kontrollon. Mivel a röntgen alapján is mindent rendben találtak, végre abbahagytuk az antibiotikumot. Már csak Milgammát és zöldkagyló kivonatot kap Gréti, de legalább így nem kell lemondania a napi kockasajt adagjáról. :-) Utóbbit azért kapja, mert még a legelső röngen kimutatta, hogy a csípőízülete nem tökéletes, és el akarom kerülni, hogy az is problémát okozzon. Mivel eddig tünetmentes volt, így van rá remény. Elkezdünk tornázni is, meg kell erősíteni a hátát, a farizmait és a hátsó lábakat sem árt. Bár aki látja sétálni, az nem gondolná, hogy nem elég erős, de azért aki ismeri a kutya izomzatát, az találna hiányosságokat - sajnos.
Úgyhogy újabb fejezetet nyitunk, most jön végre az igazi fizioterápia.
Ja, azért még telefonon kell referálnom a doktorbácsinak, hogy minden rendben van-e. :-) Hihetetlenül rendes volt mindenki az egyetemen, a röntgenesek, az ápolók, és a doktorbácsink Dr. Molnár Péter is. Pedig Gréti nem az a bújós, barátkozós típus. Mindenkinek "beszólt" aki így-úgy vizsgálni akarta...

2011. december 8., csütörtök

Fotózás

Nemrég fotózáson vettünk részt. A rögtönzött műterem István nappalija volt, a modell pedig Rozi. Én a segéd és statiszta szerepet vállaltam, István pedig fotózott. A képek egy cikkhez készültek az A Kutya újságba.
Pár kép ízelítőül, de nem ezek lesznek az újságban, hogy azt is mindenki megvegye és elolvassa: :-)


2011. december 7., szerda

Tündéri igaz történet - biztos forrásból

Ma reggel Zsófi mesélt egy nagyon aranyos történetet. Hétvégén esett meg a dolog a kutyasuliban, ahova Grétivel jár(t)unk - és ahova most Pihe jár Zsófiékkal.
Van egy kutyus, akit mi nem ismerünk, tehát az elmúlt fél évben (úristen, ilyen régen nem tudunk suliba járni) lett iskolás. A gazdi szombaton kutya nélkül, szomorúan ment ki, mert a kutyus csütörtökön eltűnt. Elmesélte, hogy mi történt, aztán hazament. Kicsit később megjelent a kutyus egyedül. Jött iskolába... Természetesen rögtön hívták a gazdit, aki nagy örömmel jött az eltűnt kutyusért, aki ennyire szeret iskolába járni.
Hát nem édes sztori? Nekem nagyon tetszik! :-)