"Nem számít milyen kevés pénzed vagy vagyonod van. Ha kutyád van,
gazdag vagy." (Luis Sabin)


2011. augusztus 16., kedd

Fizioterápiás betegek

Legnagyobb örömömre már többen is megtaláltak kutya-fizioterapeutaként és bejelentkeztek kutyusukkal kezelésre. Pedig Gréti betegsége miatt még nem nagyon volt időm foglalkozni a marketinggel. De azért ez bíztató!
Érdekes módon valahogy csupa gerincbeteg kutyussal van dolgom - beleértve Grétit is, aki a maga módján kivétel. Kíváncsi leszek ez mennyire lesz jellemző a következőkben...

MOGY 2011

Vasárnap kilátogattunk a Magyarok Országos Gyűlésére. Ismét sikerült megállapítani, hogy milyen nagyszerű kezdeményezés ez. Valahogy érdekes módon ott mindenki kedves, nyugodt. Rengeteg lovas, íjász és mindenféle magyar népi mesterséget űző emberke volt ott. Két éve voltunk először, akkor annyira tetszett, hogy megfogadtuk, hogy legközelebb sátorral megyünk több napra. De tavaly épp egybe esett a kutya-fizioterapeuta tanfolyami hétvégével, így nem tudtunk menni, idén meg Grétit nem akartuk a szüleimre bízni hosszabb időre. De majd jövőre!!!

Kontroll

10-én voltunk Grétivel kontrollon az egyetemen. Szerencsére egyértelműen jó irányba haladunk, jól látható a javulás. Sajnos egyelőre még 3 heti antibiotikum adagot kaptunk, és még ezen kívül is lesz 2 hét. Szóval egy életre elég gyógyszert kap a kislány mostanában. Szegény Apukám ("Nagypapi") minden nap megy beadni a 14 órás gyógyszert és meglátogatni a kicsi "unokáját". :-)
Már elhagytuk a nyöszörgős felállásokat is, és a lába is kevésbé bizonytalan. Azért amikor nagyon izgatott, még hajlamos majdnem összecsuklani. Ezen kívül folytatjuk a mágnes-terápiát is.
Pár nappal ezelőtt Gréti úgy döntött, hogy ezentúl inkább kint alszik a teraszon és/vagy a házában. Nem tudom ez minek köszönhető, de az utóbbi hetekben többször felébredt éjjel, nem találta a helyét - és mi sem ennek köszönhetően. Mióta beteg lett, szinte nem volt olyan éjszaka, amit sikerült végig aludni. Ráadásul múlt héten még a lépcsőn is sikerült lerántania, aminek köszönhetően van pár lila/sárga/zöld foltom. :-) Grétiért mindent!
Hát ez a helyzet mostanában...

2011. augusztus 9., kedd

Gréti állapota

Ezen a héten kell visszamennünk kontrollra az egyetemre. Remélem a röntgenen is az fog kiderülni, hogy szépen javul. Vasárnapig még úgy volt, hogy hosszabb fekvés után nagyon nehezen indult el, sírt is kicsit. Olyan volt, mintha begörcsölt vagy elzsibbadt volna a lába. Aztán 10-20 lépés megtétele (és egy kis lazító simi) után egyre jobban bejáródott. Tegnap óta már alig tapasztalom ezeket a tüneteket,  a sírást elhagyta, csak a lépései bizonytalanabbak az elején.
Ez talán annak is köszönhető, hogy saját pulzáló mágnes matracunk lett. Igaz nem BEMER terápiás, hanem MAGNAVITAL matrac, de a referenciái jók. Egy héttel az elutazásunk előtt kiderült, hogy egy nagynéném foglalkozik ilyen matracokkal, nekik is van, és tényleg láthatóan javultak a problémái. Múlt héten megérkezett a mi matracunk is (nem Grétié, hanem családi). Szombaton és vasárnap reggel-este, hétfőn pedig reggel kezeltem és azután kezdődött a javulás. Természetesen még folytatjuk a kezeléseket és a maradék BEMER bérletet is felhasználjuk! A matracot most egyébként a család többi tagjával együtt használjuk, Zsófi az allergiájára, István a vállára/térdére, stb. Remélem további sikerekről tudok majd beszámolni!!!

Gyógyüdülés

Múlt héten nem született új bejegyzés, ugyanis elutaztunk egy kicsit pihenni. Gréti állapotára való tekintettel ő is jött velünk "gyógyüdülni". Békésszentadráson a Holt-Körös partján voltunk egy nagyon nyugodt és csendes kis vízparti házban. Grétinek a kedvenc szórakozása volt a fészekrakás a kúszótujában és a kishalak és horgászok megfigyelése a stégről. Első nap egy picit hosszabb sétát tettünk (az ő beteg viszonylatában volt csak hosszú, amúgy nem volt az) és egy kicsit izomlázat kapott. Később rövideket sétáltunk,ezt jobban bírta. Már szépen erősödik a lába.
Az alábbi képeken Istvánnak sikerült megörökíteni ezeket a pillanatokat...







Ezek a képek pedig csak simán szépek, a stégről így festett a naplemente...




2011. július 29., péntek

Gréti javul

Eltelt több mint egy hét az antibiotikum szedésének kezdete óta. Örömmel mondhatom, hogy Gréti javul. Persze még nem tökéletes a járása, de egyre szebb, már a kedve és az étvágya is majdnem a régi. Remélhetőleg így haladunk továbbra is!
Holnap elutazunk pár napra a Holt-Kőrös partjára pihenni. Természetesen Grétivel és az új hiper-szuper mobil szállító ketrecével, amit már jól belakott otthon a nappaliban. :-)
Ott aztán majd készülhetnek a jobbnál jobb fotók!

2011. július 22., péntek

Gréti otthon

Tegnap délután hazahozhattam a kórházból Grétit. Már szerdán este mondta az orvosa, hogy másnap elengedi, aztán csütörtök reggel már fel is állt, ami nagyon jó hír, úgyhogy pláne elhozhattam. Kapott rengeteg gyógyszert, egy marék párizsi elfogy, mire mind beadom. (Már ha nem szagolja ki, mert akkor nem kell neki és ilyenkor kénytelen vagyok erőszakhoz folyamodni.)
A kórházból az első utunk Zsófiék zuhanyzójába vezetett, mert muszáj volt fürdeni. Szegényke csupa pisi-kaki volt, mert nem engedett senkit a ketrecéhez és mindenki félt tőle. (Bár amikor elhoztuk akkor pont egy nagyon kedves fiatal nő volt ott, aki mondta, hogy vele aranyos volt Gréti. Mondjuk a kedvességgel a többieknél sem volt gond, csak valahogy nem jöttek ki Grétivel. :-) )
Szóval fincsi kamillás kutyasamponnal fürdött - életében először - ami úgy tűnt jól esett neki. Aztán megszárítkozott, közben én elhoztam egy rakás gyógyszert a patikából... Ráadásul kapott fincsi vacsit is, mint mindig.
Borzasztóan le van fogyva és egyelőre úgy jár mint egy részeg terminátor, de azért ez akkor is nagy javulás!
Ma érkezik a vadiúj szállító boxa, amit remélem szeretni fog. Mivel velünk jön nyaralni, ott az lesz a házikója is.
Holnap nagy családi összejövetel lesz Anyuéknál, ahova Gréti is jön, mert még nem lehet egész napra egyedül hagyni. Hét közben is Apu és István szokott ránézni nap közben, hogy minden rendben van-e vele. Az a baj, hogy 3 hétig teljes pihentetés van, így ha virgoncabb lesz akkor kenelbe kell majd csuknom. Azt pedig annyira nem szeretem!