Ilyen a sors...
Grétinek porckorongsérve van. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy időben kiderült, így egyelőre úgy néz ki, hogy a konzervatív kezelésre (gyógyszeres terápia + fizioterápia) reagál. Nagyon szeretném - és minden tudásommal azon vagyok - ha a műtét elkerülhető lenne.
Most már kicsit jobban van, de múlt hét elején még elég nagy fájdalmai voltak. A járásán néha alig látszott, néha jobban. Persze azért a saját kutyáján mindenki jobban látja, de az idegenek nem vették észre annyira.
Szerencsére masszázzsal a görcsöket és velük együtt a fájdalmat viszonlag hamar oldani lehet, így amikor láttam és éreztem rajta, rögtön tudtam masszírozni. Tornázunk is, bár az is most hétvégén kezdett jobban menni, addig még gyenge volt hozzá.
A csúcs, hogy sikerült helyet találni, ahová BEMER (mágnesterápiás) kezelésre is tudom vinni. Nekem nincs saját készülékem, ahhoz még előbb be kellene indulnia a "praxisnak", mert nem túl olcsó használtan sem. Az egyik kolléganőm - akivel együtt végeztem és van készüléke - felajánlotta, hogy mehetünk hozzá egy kúrára, de sajnok ő Káposztásmegyeren van, mi meg Dunaharasztin. Viszont találtam egy humán gyógytornászt és masszőrt helyben, akinél van ilyen kezelés. Felhívtam és nagyon kedves volt, nem zárkózott el attól, hogy kutyát kezeljen. :-) Szerdán voltunk először, és egy nappal később már észrevehetően jobban volt. Ma megint megyünk...
13-án pedig kontrollra kell menni, remélem a doktorbácsi is meg lesz elégedve az eredményekkel!
A következő feladat pedig, hogy Gréti megtanuljon úszni. Szégyen vagy sem, hiába lakunk a Duna mellett, ő még sohasem úszott. Valahogy eszébe sem jut bemenni a többiekkel. Most majd megpróbálom úgy, hogy velem együtt jöjjön be a vízbe. Fontos lenne a hátizmai végett.
De erről majd később írok.:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése