Ismét eltelt 3 hét, már 15 hete szedi Gréti az antibiotikumot. A gyógyszerváltás szerintem jót tett, nemhogy tovább romlott, hanem pár nap szedés után látványosan javult az állapota. Sajnos a röntgen alapján és több orvossal is konzultálva a dokink úgy döntött, hogy még legalább 3 hétig folytatjuk ugyanezt az antibiotikumot. Aztán az eredményektől függően lehet, hogy még újabb 3 hétig. Azután pedig leállunk, és "ugorhat a majom a vízbe". Ha megint romlik, akkor baj van, ha nem, akkor hurrá.
Sajnos - bár nem tűnik gyengének - borzasztóan hamar meg tudja terhelni a hátulját. Ilyenkor még merevebbé válik a mozgása, illetve egyes mozdulatokra leül. (Valójában összecsuklik...)
Például a hosszú hétvégén, ahogy a kertben dolgoztunk ő is ott sertepertélt folyamatosan. Derékig befúrta magát a levágott loncnyesedékbe, mint ahogy Rozitól tanulta a vakondtúrásoknál. A másik kedvenc elfoglaltsága pedig a "cicamozi" volt. Vannak ugyanis kiscicák az egyik szomszédban, és azokat különösen szereti nézegetni és rájuk ilyeszteni egy-egy hangos BU-val. Szóval ez a két dolog egy-két óra alatt teljesen lefárasztotta. Este nem győzött pihenni.
Kedden pedig egy nagyot sétáltunk Rozival és Pihével együtt. Egy pár percre el is engedtem pórázról, de sajnos nem lehetett tovább hagyni, mert szerintem összeesésig rohangált volna, ha rajta múlott volna. Úgyhogy pórázon sétáltunk végig a tanösvényen, ahol rendkívül izgalmas fa kacsákat és egyéd madarakat lehetett bevizsgálni.
Sajnos képek nem készültek, mert a társaságban csak két fotós volt, de mindkettő otthon hagyta a gépét. :-)
Mindezek után Gréti este 8-kor felvonult a hálószobába aludni és csak a gyógyszeres doboz zörgésére került elő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése